A lenti mondatok, javaslatok arra jók, hogy egy lehetséges ötletet adjanak, főleg akkor, ha még kicsit bizonytalanabbul vágsz bele a projektbe – arra biztatunk azonban, hogy gyakorolj sokat, próbálj ki minél több mindent, figyeld közben a társadat és önmagad, hogy lásd, mi működik igazán!
Ne feledd, hogy nincsenek tökéletes mondatok, a legtöbbet az számít, hogy mondasz valamit, nem az, hogy pontosan mit.
Emlékezz, a beszélgetés egy újra és újra kezdhető játék!
Odafordulok a másikhoz, ránézek, felveszem a szemkontaktust.
Mindig a bizalom jele, ha hozzám beszélnek – ezt tudatosítsd magadban, és akár mondhatom is, hogy ezt értékelem.
Nem nézek közben telefont, órát, a környezetet. Nem elég, nagyon nem, ha vissza tudom mondani, amit hallottam – éreztetnem is kell a másikkal a figyelmet.
Reagálok, visszakérdezek, jelzem, hogy hallottam, értettem, amit mondott nekem.
Nem a saját gondolataimra figyelek közben, nem arra, mit jut nekem erről eszembe, mit szeretnék én gyorsan elmondani, hozzáfűzni. Ha közbe szeretnék vágni – elnyomom ezt az érzést. Elsőre nehéz, de ha begyakoroljuk, könnyen megy.
Kerüljük az olyasmit a történet közepén: „Képzeld, én pedig…”, „Velem meg az történt, hogy…”. Természetesen elmondhatom ezeket is, hiszen beszélgetünk – de inkább akkor, amikor érzem, hogy ő a története végére ért és reagáltam már rá, megbeszéltük, amit szeretett volna. És ha érzem, hogy ő is meg szeretne hallgatni engem.
Az elfogadás azt jelenti, elfogadom, amit gondol, amit érez, elfogadom, hogy máshogy látja a világot, mint én, elfogadom, hogy egyes helyzetekben máshogy cselekszik, mint én.
Nem akarom mindenképp elmondani, szerintem igaza van vagy nincs, jól tette vagy nem, ha azt szereti, amit én nem. Meghallgatom, és elfogadom, hogy neki ez a véleménye. Az elfogadás nem jelent egyetértést!
Ha el akarom mondani a saját véleményemet, ezt úgy teszem, hogy érezze, bár máshogy gondolkodom, de elfogadom, hogy úgy is lehet gondolkodni, ahogy ő teszi.
Különösen igaz ez az érzésekre – mindenkinek joga van az érzéseihez! Nem mondom el, én vagy más hogyan érezne ugyanabban a helyzetben. Ő így érez, ezt elfogadom.
Kerüljük az ilyeneket: „De legalább…”, „Még mindig jobb, mintha…”, „Te mondod? Bezzeg neki…”
Leginkább ezeket kerüljük: „Ugye, megmondtam, hogy…”, „Ha hallgattál volna rám…”
A bizalom azt jelenti, megbízom a másik emberben, a döntéseiben, hogy tudja, mi a jó neki, vagy legalább el tudja dönteni.
Nem akarom megmondani, mit tegyen. Ha nagyon szeretné vagy belőlem kívánkozik ki, akkor is hangsúlyozom, amit mondok, az nekem segítene, nekem működik, nem biztos, hogy neki az a jó. Csak egy ötlet, amit érdemes végiggondolnia.
Kerüljük az ilyeneket: „Én a te helyedben…”, „Csináld azt, hogy…”
Előfordulhat, hogy segítségre van szüksége a másiknak. Ha ilyenkor meghallgatom, betartva a fentieket, már akkor nagyon sokat segítek.
Ha ennél többet nem tudok, nem akarok, akkor javaslatot adok arra, ki tud neki esetleg segíteni – barát, szülő, tanár, szakember. Igyekezzünk megerősíteni, hogy mindig van, aki meghallgatja. Itt van néhány javaslat, kihez lehet fordulni, ha komolyabb segítségre van szüksége.
Érdemes átgondolni néhány dolgot, amit bemutatkozásnál elmondasz, majd hagyni, hogy a másik is bemutatkozzon. Nem kell túl sok információval terhelni egymást, vagy olyasmit megosztani, amit egyébként nem tennél – csak azért, mert a másik is megosztotta vagy rákérdezett. A bemutatkozás után jó kezdés egy kérdést megfogalmazni, feltenni és hagyni, hogy onnan már alakuljon a beszélgetés. A témákhoz ötleteket itt találsz. De nézzünk néhány lehetséges kezdő mondatot!
Szia, látom Te is részt veszel a velem lehet beszélgetni programban. Te miért csatlakoztál?
Szia! Láttam a kitűződ! Én is érdeklődöm a program iránt. Milyen napod van?
Szia! Te is részt veszel a Velem lehet beszélgetni programban? Nekem ez az első beszélgetésem.. nem nagyon tudom, mit mondjak… Szerinted?
Helló.. Hú.. Hát, azt sem tudom, hogy kezdjek neki. Van ötleted, miről kellene először beszélgetnünk?
Szia, én …. vagyok. Szeretek …. Te mit szoktál csinálni a szabadidődben?
Szia. Bevallom, nekem nincs nagy tapasztalatom ilyen téren… Te hogy állsz ezzel?
Szia! Hú, hát ez elég fura helyzet. Azt hittem, könnyebb lesz, amikor itt vagyok, de még most is elég izé… Szerinted nem fura?
Szia! … vagyok, és nagyon örülök, hogy találkoztunk. Nehéz a programban résztvevőket találni, de örülök, hogy most sikerült. Arra gondoltam, hogy beszélgethetnénk egy kicsit a zenéről, ha nincs más ötleted…
Ó, de jó, hogy itt vagy! Már azt hittem, sosem, lesz senki, aki viseli a kitűzőt és összefutunk! De jó, hogy itt vagy! Na, mi legyen, hogyan tovább?
Szia! Látom, SlipKnot póló van rajtad. Én is kedvelem őket. Milyen zenét hallgatsz még?
Helló! Jól látom, hogy most van kedven beszélgetni. Szerintem ugyanabba a suliba járunk. Nem a …. –ban tanulsz véletlenül?
Hú, ezzel megleptél. Hirtelen nem is tudok mit mondani.
Annyira nem vagyok benne ebben a témában. Passz.
Na, most aztán jól leblokkoltam! Öm.. ööö.. Kisegítenél?
Ciki, ha nem tudok hirtelen mit mondani?
Na, azt hiszem, most ennyi… Át is passzolnám a szót!
Oh.. most nem is tudom, mit mondjak erre. Elég hülye érzés. Előfordult már veled is ilyesmi?
Én egy csomót aggódok azon, hogy elég érdekes vagyok-e. Most úgy érzem, valami nem klappol. Te mit gondolsz erről?
Kicsit megakadtam.. De szeretném folytatni a beszélgetést. Ki tudnál segíteni?
Könnyen zavarba jövök, ha idegenekkel beszélgetek, ezért találok nehezen szavakat… De nagyon érdekel, amit mondasz.
Hú, bocsi, ez most ilyen béna érzés. Remélem, nem gondolom, hogy ilyen vagyok.. csak… tudod… nagyon érdekes nekem ez a beszélgetés, és izgulok, hogy fenn tudom-e tartani.
Együttműködést segítő példák
Másodszor jeleztem, hogy nem szeretnék beszélni a családomról. Amikor ennek ellenére újra rákérdeznek, frusztrált leszek, és nem érzem jól magam a beszélgetésben. Olyankor arra gondolok, hogy szívem szerint nem is folytatnám.
Kedves Tőled, hogy mutattál fotót a szobádról, de én nem szeretnék képet megosztani. Az a Te döntésed volt, ez pedig az enyém.
Esetleges ellenállást, elakadást kiváltó példák
Mit nem lehet azon felfogni, hogy nem akarok a családomról beszélni? A pasik/csajok mindig ilyenek?
Ki a szar kérte, hogy mutasd meg a szobád? A Te nyomorod, ha kérés ellenére is megtetted…
Tisztázó kérdések (pl. ha nem értesz valamit és a történet szempontjából mindenképp fontos)
Ki/hol/kikkel/mit mondott/jól értem, hogy? stb.
Ezekre konkrét válasz van. Figyeljünk arra, hogy ne a saját kíváncsiságunk elégítsük ki velük, csak akkor alkalmazzuk őket, amikor a történet, a megértés, pontosítás, figyelem kifejezése miatt feltétlenül fontos!
Nyílt kérdések (beszélgetés továbbgördítésének egy módja, segít a másikat megnyitni, az elmondottakat mélyíteni, megismerni a beszélgetőpartnert)
Mesélnél még erről/mi történt/mit éreztél, amikor…/? stb.
Az ilyen jellegű kérdésekre általában hosszabb, személyesebb és több információt tartalmazó válasz érkezik.
- Nagyon érdekes, amit mondasz. Mesélnél még erről?
- Az, amit most mondtál, eszembe juttatta, hogy…
- Képzeld, korábban nekem is volt hasonló élményem…
Utalj vissza a korábban elhangzottakra (pl. „Említetted, hogy…”)
Utalj vissza a másik érzelmi állapotára (pl. „Látom, hogy ez felzaklat téged..”; „Nagyon nehéz lehetett ezt megélni Neked..”; „El sem tudom képzelni, milyen szomorú időszaka lehetett ez az életednek…”)
Keress közös érdeklődési pontokat, (pl. „Szeretek zenét hallgatni és filmeket nézni. Te is szoktál… Ha igen, van kedvenced?... Miért?)
Tegyél fel nyitott kérdéseket – de ne tegyél fel túl sok kérdést egymás után! Faggatózásnak tűnhet.
Hú, jól belevágtunk, de nekem ez még elég személyes… Indulhatnánk egy kicsit semlegesebb témától?
Nem szívesen beszélek a pénzről. Mit szólnál, ha inkább áttérnénk a…
Na, befőzés témában már mindent tudunk A-tól Z-ig… Ha nincs más, nem tudom Te hogy állsz a…
Együttműködést segítő példák (a saját érzéseinkről szólnak, nem minősítőek, nem ítélkezőek, elfogadóak)
Fontos nekem, hogy befejezhessem az elkezdett mondatot.
Az én zenei ízlésemhez közelebb áll XY együttes.
Tetszik ez a színösszeállítás rajtad.
Nagyon bejön nekem, hogy ennyiféle sportot kipróbáltál!
Nagyon örülök, hogy tudtunk beszélgetni
Esetleges ellenállást, elakadást kiváltó példák (a másikról szól, minősítő, nehezen megfogható, erőszakos, manipulatív lehet)
Te mindig mindenkinek a szavába vágsz?
Én az ilyen csicska zenét nem bírom, mint amit Te hallgatsz!
Jó a stílusod!
Eddig azt hittem, ilyen kis otthonülős nyomi vagy, megleptél!
Ugye Neked is jó volt a beszélgetés?
Ne haragudj, de nagyon hangos volt a busz, nem hallottam semmit. Megismételnéd?
Tök gáz tudok lenni a nevekkel, bocs, mit is mondtál, hogy szólítsalak?
Hú, bocs, csak jött ez a motoros és tökre kizökkentem. Hol is tartottunk?/Mit is mondtál utoljára?/Mi is volt a kérdés?
Ne haragudj, azt hiszem, félreértettelek!
Lehet, hogy valamit nem jól kommunikáltam… Nem szerettelek volna megbántani. Hadd fussak neki újra!
Vannak esetek, amikor könnyebb kilépni egy beszélgetésből, és van olyan, hogy nehezebb. Nézzünk néhány példát!
Köszönöm, mennem kell. Szia!
Hú, nagyon elszaladt az idő, nekem lassan mennem kell!
Tök jót dumáltunk, köszönöm a beszélgetést!
Köszönöm az érdekes beszélgetést, de most mennem kell!
Az öt perc végéhez értünk. Mennem kell, szia!
Sajnos most mennem kell, de ha erre jársz még máskor is, jó lenne újra beszélgetni!
Nekem most ennyi időm volt beszélgetni, de szívesen folytatnám. Remélem, lesz majd még olyan, hogy épp egyszerre vállalunk beszélgetést!
Ezt a témát aztán jól kiveséztük! Örülök, hogy tudtunk beszélgetni! További szép napot!
Úgy látom, lassan az idő végére érünk… Jó lenne lassan lekerekíteni a témát.
Hát, ez izgalmas beszélgetés volt, köszönöm szépen! További minden jót!
A program keretében egy kötetlen, öt perces beszélgetésben egyeztünk meg. Ez megtörtént. Most elköszönök, szia!
Előfordulhat, hogy azt hitted, készen állsz a beszélgetésre, de mégis kellemetlenül érzed magad valami miatt. Ilyenkor nyugodtan legyél őszinte, de próbáld nem elvenni a másik kedvét sem a további próbálkozástól!
Figyelj, nekem ez az első ilyen beszélgetésem. Nem gondoltam, hogy ennyire zavarban leszek, de most nem érzem jól magam. Be tudjuk itt fejezni?/Szeretném most ezt befejezni!
Nehéz volt elképzelni az első beszélgetést… És most, hogy benne vagyok, azt hiszem, eleinte inkább lányokkal/korombeliekkel lenne könnyebb próbálkoznom. Szeretném most lezárni ezt a beszélgetést!
Az is lehet, hogy a másik viselkedése vagy élethelyzete nem fér éppen bele Neked (pl. sír, lelki támogatásra van szüksége). Legyél tapintatos, empatikus a beszélgetés lezárásakor, ha belefér Neked, kínáld fel az oldalon is megtalálható elérhetőségeket!
Nagyon sajnálom, hogy most nehéz Neked. Úgy érzem, nem én vagyok az, aki most segíteni tud. Érdemes lehet megnézni azokat az elérhetőségeket, amiket a velemlehetbeszelgetni.hu honlapon sorolnak fel!
Úgy látom, most segítségre lenne szükséged, amit én most nem tudok megadni. Szeretném lezárni a beszélgetést.
Nagyon sajnálom, hogy ebben a helyzetben vagy. Úgy érzem, én nem tudok mit mondani erre. Van valaki, akit fel tudnál most hívni, miután elköszöntünk? Akár a velemlehetbeszelgetni.hu honlapon lévő telefonszámok közül.
Előfordulhat, hogy másik viselkedése ijesztő a számodra, agresszívan viselkedik, vagy nem tartja be a játékszabályokat/kijelölt határokat. Fontos, hogy ilyen esetben nem kell magyarázatod adnod, vagy indokolnod a döntésed! A legjobb, ha egyértelműen és határozottan képviseled a döntésed, majd miután közölted a másikkal, fizikailag is eltávolodsz a helyzettől (pl. elsétálsz onnan, csatlakozol más emberekhez). Előfordulhat, hogy mondani sem szeretnél semmit, csak megfordulni és elsétálni, ezt is nyugodtan megteheted. Vannak helyzetek (pl. ha a másik agresszív), amikor ez is teljesen rendben van.
Kellemetlenül érzem magam, így nem tudom folytatni a beszélgetést!
Szeretném lezárni a beszélgetést.
Én most kilépek ebből a beszélgetésből, szia!
Úgy érzem, nem arról szól ez a projekt, mint ami itt zajlik, nekem ez nem oké. Próbálkozzunk inkább másokkal!
Lezárni egy beszélgetést, főleg, ha a másik még nem szeretné, soha nem egyszerű, sok kellemetlen érzéssel járhat, vagy akár azzal, hogy a másik próbál meggyőzni, hogy maradj benne a beszélgetésben, indokold a döntésed, esetleg rossz érzést próbál benned kiváltani, amiért nem „kapott meg valamit”, amiről úgy érezte, „jár neki”. Tudatosítsd magadban, hogy mit vállaltál, és hogy ezzel a másik is tisztában van. Bármikor jogod van kilépni egy beszélgetésből, akár indoklás nélkül is. Még ha ez kellemetlen is néhány percig, jobb megoldás, mint benneragadni egy olyan helyzetben, amit fenyegetőnek, kellemetlennek vagy súlyosan zavarónak érzel. A határaid a Tieid, jogod van hozzájuk!
Ne feledd, a másiknak sem tényleges segítség, ha olyan személlyel marad benne egy beszélgetésben, aki – bármilyen okból, például zavarában vagy félelemből – nem tud rá odafigyelni, vagy nem érzi, hogy a segítségére tud lenni.
Emlékezz, a keretek, játékszabályok okkal születtek! Ezért fontos követni őket (pl. az időkereteket). Ez minden beszélgetőfél érdeke, és fontos ahhoz, hogy jó élmény lehessen a projektben való részvétel.